Az immunrendszerünk egy különleges szervünk, mely sok sejtből és bonyolult sejtkommunikációs folyamatokból áll, tehát folyamatosan „őrködik” a testünkben. Alapvetően a génjeink határoznak meg minket, így az immunrendszerünk sejtjeit és az antigén receptorokat is gének hozzák létre. A veleszületett immunitás sejtjei már jóval a születés előtt megjelennek a magzat szervezetében, termelődésük folyamatos. Ezzel ellentétben az adaptív immunitás újszülöttekben nincsen jelen, azonban a születést követően gyorsan kialakul és felveszi a harcot a szervezetet ért kihívásokkal szemben. Például a korai bél kolonizáció folyamata rendkívül változó az egyének között, és számos tényező befolyásolja. A bélrendszerünkben található jótékony baktériumok száma és diverzitása pedig nagy szerepet játszik az egészségünk fenntartásában és hatással vannak a szervezetünkre, így az immunrendszerünkre is.
Milyen tényezők befolyásolják a szerzett immunitásunkat?
Kimutatták, hogy a születés módja (császármetszés vagy hüvelyi úton történő szülés) befolyásolhatja egy egyén immunrendszerét élethosszigtartóan és akár egy immunbetegség kialakulását is. Egy spanyol kutatócsoport szerint mivel az életünk első napjai döntő jelentőségűek az immunrendszerünk kialakulásában és kifejlődésében, a császármetszéssel történő születés kockázatot jelenthet különböző immunbetegségek kialakulásában.
Bizonyították, hogy a születés módja erősen alakítja az újszülött korai mikrobiális expozícióját és immunkörnyezetét. Hüvelyi úton történő születés esetében, az anya hüvelyi és székletmikrobáival való találkozás előnyös a baba számára. Születéskor a bélben megtelepedő mikrobák típusát és sokféleségét ez nagy részben meghatározza, továbbá más baktériumok megtelepedését is befolyásolhatja. A császármetszéssel született babák főként elsőként a bőrön élő baktériumokkal találkoznak először és a későbbiekben kevesebb féle baktériumtörzs található meg a bélrendszerükben. A kutatások eltérő eredményről számoltak be, miszerint már egy éves kor után nem mutatható ki a különbség, mások szerint még 7 éves gyermekeket vizsgálva is kimutatták, hogy a császármetszéssel született gyermekek bélrendszere kevesebb jótékony baktériumot tartalmazott.
Egy másik fontos tényező, ha a vajúdás szakasza kimarad (például programozott császármetszés esetében) és az ettől a folyamattól függő méhen belüli immunválaszok nem lépnek fel a magzatban, mindez negatívan befolyásolják az újszülött immunkörnyezetét. Ugyanis a vajúdás alatt a méhen belül magasabb szintre emelkednek a gyulladásos citokinek, melyek elősegítik a méh összehúzódását, a méhnyak tágulását és aktiválják a baba immunrendszerét, mely magasabb fehérvérsejtszámban nyilvánul meg születés után.
Klinikai vizsgálatokat folytattak, melyből kiderült, hogy a császármetszéssel született egyének magasabb rizikó csoportba tartoznak különböző gyengébb immunrendszer eredetű megbetegségek kialakulásában, mint az étel intoleranciák, felső légúti allergiák és ekcéma/atópiás dermatitisz.
Habár a születésünk körülményeit nem tudjuk befolyásolni, életünk során a megfelelő táplálkozással és étrend-kiegészítőkkel tudjuk támogatni az immunrendszerünket. A számos vitaminokon és ásványi anyagokon kívül, melyeket jól ismerünk, mint például a C-, D-vitamin, cink és szelén előnyös kombinációi - egyes növényi kivonatok és gombák is képesek segíteni. Erre az egyik leghatékonyabb természetes hatóanyagok közül a gombák sejtfalában megtalálható béta-glükán, mely immunerősítő hatását mind a veleszületett (makrofágok és természetes ölősejtek), mind az adaptív immunrendszer sejtjeinek (T helper és B sejtek) aktiválásán keresztül fejti ki. A növényi kivonatok közül pedig kiemelkedik a bíbor kasvirág, mely komplex hatóanyag összetétele révén megnöveli a citokinek szintjét, aktiválja a makrofágokat és gyulladáscsökkentő hatású.
Irodalmak:
1. doi: 10.1159/000490842
2. doi:10.1016/j.clnu.2019.01.003
3. doi:10.1016/B978-0-12-811517-6.00008-8
4. doi:10.3390/biom9100615
5. EFSA Article13 Health Claims2366
